Az eredeti cikket Myles Munroe tollából a képre kattintva olvashatjátok angolul, a fordítást pedig – Robinak köszönhetően – a kép alatt!

(Fi)útmutató: kérdések és válaszok
westie férfiaknak

A bajnok Myles Munroe válaszol 21 puhatolózó kérdésre, amit west coast swinget táncoló férfiak tettek fel.

1. K: A tanáraim nem lépegetnek valami sokat, nekem miért kell?
   V: Valószínűleg a tanáraid remek ritmus- és ütemérzékkel rendelkeznek, és az általuk a zenében hallott ritmikákat másfajta mozdulatokkal adják vissza. Amíg az ütemérzéked megbízható és kiváló nem lesz, azzal, hogy tartod a swing ütemét, biztosíthatod, hogy te és a partnered szinkronban maradjatok egymással és a zenével is. Fontos, hogy a megfelelő lábtechnikát megszokd, nem csak a fürgeséged fejlesztése végett, hanem mert ezek a ritmusképletek adják a táncunk alapját. Lábtechnikai ismeretek nélkül a tánctudásod gyenge lábakon áll.
2. K: Azt vettem észre, hogy néhány táncparterem újabban nem kér fel. Talán azt hiszik, hogy túl jók már hozzám? Hogyan kezeljem ezt?
   V: Lehet, hogy csak véletlenül alakult így. De ha felkéred őket és ismétlődően visszautasítanak, akkor valószínűleg rossz élményük volt legutóbb, amikor veled táncoltak, és a legegyszerűbb stratégiát alkalmazzák: elkerülik veled a táncot. Segíthet, ha egy külső nézőpontból is megvizsgálod a komfortfokozatodat. Lehet, hogy olyasmit csinálsz, ami szerinted szexis vagy laza, de valójában visszatetsző. Talán nem tűnik fel, hogy egyes kéztartások, amik szerinted működnek, a partnered számára fájdalmasak. Vedd ezt intő jelnek és kérj őszinte visszajelzést, ideális esetben egy magánórán, hogy megtudd, veszélyesen vagy lelombozó módon csinálsz-e valamit.
3. K: Elég órát vettem hozzá, hogy tudjam az alapokat. Jól érzem magamat a bulikon és csak ez számít, ugye? Miért lenne szükségem több órára?
   V: Te talán jól érzed magad, de biztos vagy benne, hogy a partnereid is? Lehet, hogy mosolyognak, de ne hamarkodd el ezt elismerésnek elkönyvelni. A követők mosolyoghatnak akár félénkségből is, vagy mert szellentettek. Ne csapd be magad azzal, hogy nem kell többet tanulnod, csak mert a hölgyek fel szoktak kérni. Mivel általában rossz a vezető/követő arány, a követők nem mindig válogathatnak. Nem feltétlenül azért táncolnak veled, mert téged akartak választani – lehet, hogy ez volt az egyetlen választási lehetőségük az ücsörgés helyett. Szinte garantálni tudom, hogy minden követő örülni fog neki, ha úgy döntesz, hogy fejleszted a táncodat. A lényeg, hogy a buliban táncolás egy közös élmény, azaz NEM a te élvezeted az egyetlen, ami számít – a partnered élményére és biztonságára is hatással vagy. Ez motiváljon téged arra, hogy több órát vegyél – hogy megtanuld, hogyan lehetsz jobb, biztonságosabb, kívánatosabb partner. A fejlődés azt is lehetővé fogja tenni, hogy magabiztosan tartsd a tempót a magasabb szintű követőkkel és hogy az alacsonyabb szintűeknek szárnyakat adva megadhasd nekik az estjük legjobb táncát. Egy másik szuper érv, hogy a west coast swing fejlődik. Ha nem vettél órát az utóbbi 5 vagy 10 évben, akkor elmulasztottál jó pár alkalmat, hogy felfrissítsd a technikádat és a stílusodat – még mindig felnyitható telefont használsz, amikor mindenki más már áttért az okostelefonokra. Ez azért számít, mert eltérő technológiák között nehézkesebb a kommunikáció. Azon táncosok száma, akik még beszélnek a nyelveden, folyamatosan apad. Fejlődj vagy pusztulj! ?
4. K: Miért működik minden figurám haladó követőkkel, de a saját szintemen lévő partnerekkel nem?
   V: A legvalószínűbb, hogy a haladó követők tudnak alkalmazkodni a hibáidhoz és a rossz beidegződéseidhez. Képesek kompenzálni és kijavítani a tökéletlen vezetést, míg egy alacsonyabb szintű követő hűebben teszi pont azt, amit vezetsz neki. Ezért vedd úgy, hogy az alacsonyabb szintű követők a vezetésed finomítására szolgáló gyakorlótereped. Rajtuk lemérheted a vezetésed hatékonyságát.
5. K: Már annyi figurát ismerek, ahányat csak meg tudok jegyezni. Miért menjek el egy újabb workshopra?
   V: A jó workshopokon többet is tanítanak, mint figurákat. Néha a legjobb workshopokon egyáltalán nem tanítanak figurákat. Van, hogy csak annyitól, hogy egy régebbi infót új köntösben hallasz, jobban megérted azt és megvilágosodsz. Van, hogy a testednek emlékeztetőre és ismétlésre van szüksége. Időnként pedig egy workshop inkább a közösséghez tartozásról és a közös munkáról szól, ezért ugyanúgy illik megjelenned, mint egy családi szülinapi ünnepségen.
6. K: Vegyek magánórákat egy férfitanártól? Számít ez?
   V: Az attól függ: ha férfias stíluselemeket szeretnél tanulni, ahhoz tipikusan egy férfi vezető a jobb választás. Ezen a témán túl viszont az illető neme lényegtelen – csak az számít, hogy milyen szerepben igazán jó. Ha egy tánctanárnő remek követő, de nem olyan jó vezető, akkor neki talán nincs akkora adatbázisa figurákból, mint egy jó vezetőnek, úgyhogy figurafűzési tanácsokhoz az utóbbit ajánlanám. Mindig egy kiváló követő felkeresését ajánlom arra, hogy a vezetésed adta érzeten dolgozz, vagy hogy az ismert figuráid optimálisan működjenek. Bár a férfi tanárok többsége tud követni, egy kiváló követő sokkal finomabban érez és reagál, és jóval pontosabb is.
7. K: Mit várhatok egy órától/workshoptól, amit egy követő tart? Nem csupa csajos dolgot fog tanítani?
   V: Amikor a 80-as évek végén táncolni kezdtem, sok társas táncban a férfi tanárok domináltak. A nők sztereotip szerepe a tanárpárosokban az volt, hogy a hölgyeknek megmutassa, hogyan „fűszerezhetik meg” a férfiak figuráit. Ettől az a kép alakult ki, hogy a női tanárok nem ismerik a vezető szerepet, és a férfiak azt hitték, nincs mit tanulniuk a nőktől. De ezeknek a napoknak leáldozott, barátom. A WCS nem egyszerűen egy sokkal kiegyenlítettebb beszélgetéssé fejlődött, de a tanító párosokon belül az órai hozzájárulásuk megoszlása is szinte mindig kb. 50-50%, és van pár szóló női tanár is, akikkel számolni kell! A tudásnak és technikának gazdag tárházát kaphatod a nőktől, és jól teszed, ha ezt kihasználod.
8. K: A tanárom többször is mondta, hogy „ne javítsd ki a partnered”, de én nem kritizálom, hanem segítek neki. Mi ezzel a baj?
   V: El tudsz képzelni egy baráti vacsorát, ahol a beszélgetőpartnered folyton kijavítja a nyelvtani hibáidat? Nagyon udvariatlan lenne és a szándékától függetlenül egyáltalán nem tűnne segítségnek. Attól, hogy felismersz egy problémát, amivel a partnered küzd, még nincs rá jogosítványod, hogy segíts. Nem vagy tanár, és a „vezető” szereped sem szinonima a „tanácsadóra”. Csak a bátorítás és az elismerés azok a visszajelzések, amiket jó néven vesznek. Szándékodtól függetlenül, a kéretlen tanács/helyreigazítás/kritika mindig támadásnak fog látszani, amit sosem fogadnak szívesen. Hogy nem táncos szemszögből is rávilágítsak egy kicsit, vedd úgy, hogy a követődet kijavítani olyan, mint leereszkedően magyarázni nőknek, ami szexizmushoz és a másik fél önnön józan ítélőképességébe vetett hitének elbizonytalanításához vezethet.Tudom, hogy azt gondolhatod: „de hát nem a megfelelő mozdulatot csinálja, és rá kell vegyem, hogy úgy csinálja, ahogy a tanár kérte”. Talán félreérted, mi is az ő szerepe: a követő feladata reagálni arra, amit a vezető tesz. Ha egyáltalán nem reagál, akkor technikai segítségre van szüksége a készsége fejlesztéséhez, de ennek a tanártól kell érkeznie, nem tőled. De ha olyan módon reagál, amire nem számítasz, akkor jó eséllyel ezt te magad okoztad. Ilyen esetben nem ő szorul kijavításra – ő a tudta nélkül visszajelzést adott, hogy a próbálkozásod sikertelen volt, és hogy ezt neked magadnak kell kijavítanod.
   Hacsak a tanár nem mondta el, hogy milyen visszajelzés mit jelent, valószínűleg csak a probléma tünetét látod, az okát nem. A tanár folyamatosan figyel és ha komoly a dolog, megfelelően korrigálni fog. Ismételd utánam: „Nem az én feladatom a partneremet kijavítani. Nem fogja jó néven venni, ha megpróbálom.” Vannak körülmények, amikor szabad visszajelzést adni, de bizonyos szabályokra tekintettel kell lenni.
9. K: Unom a táncomat. Hogyan tanulhatok érdekes/izgalmas dolgokat?
   V: LOL: hát akkor ne táncolj unalmasan! Ha türelmetlenül átugrottad a technikai részeket és rossz szokásoddá vált a minél több figura gyűjtögetése, valószínűleg lelomboz a saját táncod, mert nem tanultad meg, hogyan csináld rendesen, kifejezően, kényelmesen, vagy zeneiséggel fűszerezve. Erre jó a technika, úgyhogy vedd ezt intő jelnek és térj vissza befoltozni a lyukakat az alapjaidon!Ahelyett, hogy a saját szórakozásodra koncentrálsz, miért nem fókuszálsz inkább a partnered szórakoztatására? Ez a projekt egy új szemléletmódot adhat és egyben próbatétel is. Minden táncot sokkal érdekesebbé tesz, ha megtanulod, hogyan adhatsz szárnyakat bármilyen szintű partnernek.
   Hosszú, bonyolult figurák helyett koncentrálj arra, hogy új be- és kivezetéseket találj a meglévőkhöz! Fordulj tanárhoz, aki megmutatja, hogyan bontsd részekre és adaptáld a figurákat, hogy valami újat kapj és zeneibb legyél!
10. K: Hogyan vezessem elő a táncos hobbimat a nem táncoló férfi barátaimnak?
    V: Kecsegtető alkalom, hogy a versenypontjaiddal büszkélkedj, vagy hogy a zenei szabadságról áradozz, de ezzel csak elijeszted őket. Ahhoz, hogy értékelni tudják a táncnak az előnyeit, amit te úgy szeretsz, előbb a tágabb téma felé kell őket orientálnod. Olyan szókincset és hivatkozásokat használj, amik nem idegenek az ő világuktól. Íme néhány kulcsmondat, amik időrendben így szoktam használni, amikor valaki megkérdezi, mit csinálok (elhagyva a profi karrierünk bemutatását):
    • A feleségemmel west coast swinget szoktunk táncolni. Hallottál már róla?
    • Nem olyan, mint a Szombat esti láz volt a tévében, nem előkelő társastánc – sokkal hétköznapibb.
    • Nincs koreográfia, improvizálunk: nem komplett előadásokat tanulunk meg – buliban minden számra mással táncolunk.
    • A west coast swing a swing tánc modern változata – nincs benne semmi régimódi. Nagyon sokféle zenére táncolunk (itt mondj 3 modern előadót, és felhozhatod a bluest, vagy régebbi popzenéket, ha nem idegen tőlük!)
    • Létezik egy táncos közösség is – tánctermekkel, bulikkal, hétvégi eseményekkel.
    • Van egy rakás videó róla a YouTube-on, érdekel? (Mutass nekik egy szuper, vezetett-követett táncot, mint az enyém itt, ne egy koreográfiát!)
    • ___ éve kezdtem órákra járni, minden előzetes tapasztalat nélkül. Ma már minden héten járok táncolni, és ___ eseményre is elmegyek évente.
    • Mi versenyzünk is, és sok amatőr is szokott, de nem muszáj.
    • Azért szeretem, mert rengeteg emberrel találkozhatok mindenféle életúttal, sok ismerőst szerzek. Barátkozhatok hasonló gondolkodású emberekkel.
    • (Nőtlen hetero férfiaknak) Öcsém, annyi nő van ott! A számonkénti partnercsere hasonlít a villámrandihoz, de sokkal kevésbé kínos és nincsenek elvárások. Könnyebb a lányokkal az interakció: csak fel kell kérned őket táncolni, és majdnem mindig igent mondanak. Nem számít, milyen vonzó vagy, vagy mennyit keresel – ha megtanulsz jól táncolni, az a nőknek elég.
    • (Foglalt férfiaknak) Imádunk minden héten táncolni/órára menni– kimozdulunk, tanulunk valamit, ami kihívást jelent és mókás, és egyben kreatív és stresszűző! Ugyan együtt megyünk, de különböző partnerekkel táncolunk minden számra és sosem unalmas.
    • (LMBT embereknek) A west coast swing az egyik legprogresszívebb társas táncos közösség – eléggé elterjedt és elfogadott, ha két férfi vagy két nő táncol együtt.
    • (Bármi más, amit élvezel benne)
    • Hé, most lesz a (közelgő helyi újoncbarát esemény), ha gondolod, küldök rá meghívót!
11. K: Szerinted miért nehezebb férfiakat rávenni a táncórákra, mint a nőket?
    V: Azt hiszem, sok férfi irracionálisan fél attól, hogy inkompetensnek látszik olyan helyzetekben, ahol nem is várnak tőlük kompetenciát. Azt gondolják, hogy beállni tanulónak veszélyes az egójukra nézve, mert ki fog derülni, hogy még nincs meg a tudásuk. Gondolj csak bele, milyen nevetséges az állításban rejlő érvelés. Mégis hogyan lenne elvárható, hogy jó legyél valamiben, amit még sosem próbáltál? Ha még sosem síeltél, nem haboznál beiratkozni egy kezdő órára, hogy megtanuld az alapokat, ugye? Így működik a tánc is. Senki sem várja el, hogy tudd, hogyan kell – erre valók a táncórák. Azt gondolom, hogy a férfiakat úgy kell meggyőzni, hogy a tánctudás elsajátítását más hasonló sportokkal vetjük össze. Igazság szerint, a nők és a férfiak egyaránt jobban fognak tisztelni, ha aláveted magad a tanulási folyamatnak és fejlődsz a táncban.
12. K: Mi az, amivel a legtöbb férfi küzd, amikor először tanulnak WCS-t?
    V: A vezetőknek mindig nehezebb az elején, mert meg kell tanulniuk zsonglőrködni a saját mozgássukkal és a követőével, megjegyezni a figurákat és irányokat, aztán ezt még rá is ültetni a zenére. Ettől ki lehet készülni! A jó tanárok úgy segítenek ebben, hogy az egyes készségek fejlesztését fokozatosan építik fel: a legjobb eredményt az hozza, ha elsősorban a partneredre koncentrálsz és arra, hogy hogyan tereled őt, ettől lesz veled szórakoztató/kellemes táncolni. A férfiak különösen merev mozgásúak tudnak lenni, amikor belépnek a WCS világába. Az első teljesítendő próbatétel a testtudat kialakítása – hogy érezzék, hol van a testsúlyuk/központjuk/egyensúlyuk/kezük és lábuk. Mi ezért fektetünk eleinte hangsúlyt a készségek megtanulására a figurák megtanulásával szemben – egyik figura sem fog működni, ha nincs meg az alapvető testtudat.
13. K: Élőben és videón is tanítasz férfias mozgást. Mi az? Mi mindenről beszélsz olyankor?
    V: Nem csak gender-érzékenységből nevezem „férfias”, nem pedig „vezetői” stíluselemeknek, hanem azért is, mert a nagy része annak, amit tanítok, a WCS-n kívül is segít az embereknek. Voltak férfiak, akik hetekkel később könnyek között hálálkodtak, mert az óráimon elsajátított készségek segítettek nekik sikeresnek lenni egy állásinterjún vagy megmenteni a házasságukat. Amiről beszélni szoktam: a régi Motown sztárokra jellemző lüktetés és groove. A testtartás, és hogy miről árulkodik azoknak, akik téged néznek. Séta és szóló tánc magabiztosan és energikusan, és hogy hogyan használd ezt a WCS-ben.
14. K: Feljutottam a WSDC Intermediate szintről és hirtelen minden követő fényévekkel jobb, mint amit még kezelni tudok. Mi történt?
    V: Van egy globális kiegyensúlyozatlanság a vezetők és követők számában. A nőknek általában van korábbi táncos tapasztalatuk, ami segít nekik gyorsabban fejlődni a west coast swingben. E két tényező miatt a férfiaknak könnyebb döntőbe jutniuk, mert kisebb a konkurenciájuk. Ez oda vezet, hogy könnyű túlértékelni a tudásunkat és beképzeltté válni. Ez egy jel, hogy ideje abbahagyni a lazsálást és el kell kezdeni az esztétikus mozgáson dolgozni, és úgy alakítani a figurákat, hogy illeszkedjenek a zenére. Persze több irányban is lehet fejlődni, de ez a két készség gyorsan felemel majd a követőid szintjére.
15. K: Kényelmetlenül érint, ha férfi partnerrel kell táncolnom. Mit tehetek?
    V: Tetszik vagy sem, a klasszikus nemi szerepek felbomlása egy maradandó társadalmi szemléletmód-változás, ami mindenfelé megfigyelhető: nem a tánc világában kezdődött, és ez a világ biztos, hogy nem is fog szembeszállni vele. Úgyhogy akár el is kezdheted tervezni, hogyan fogod ezt kezelni.Talán zavar téged – kérdezd meg magadtól, miért. Képes vagy befolyásolni a saját érzékelésedet. Dönthetsz úgy, hogy problémaként tekintesz rá, vagy úgy, hogy nem zavartatod magad.
    Ha úgy döntesz, hogy ez egy probléma, akkor a te felelősséged kezelni és ne a férfi partnered, a tanárod, vagy a rendezvény szervezőjét hibáztasd! Ha nagyon muszáj, kimentheted magad az adott párcseréből, de mivel meglehetősen udvariatlan lenne a táncot elutasítva kínosan ott álldogálni, le kellene menned a parkettről, hogy leülj, igyál, vagy használd a mosdót. Minthogy 3 perc tánc egy nővel azzal jár, hogy hozzáérsz, utána pedig elköszöntök minden érzelmi vagy szexuális jelentőség nélkül, egy férfival való táncnak sem szabadna ettől különböznie. Azok a férfiak, akik követnek, nagyon is tisztában vannak vele, hogy vannak vezetők, akik nem tudják ezt hová tenni/zavarban vannak, amikor velük táncolnak. Emiatt biztos, ami biztos alapon tökélyre fejlesztették a „tiszta és plátói táncot”. Más szóval a szexuális beállítottságuktól függetlenül nagyon valószínűtlen, hogy szexualitást vigyenek a táncukba. Higgadj le és ropjad, ahogy szoktad!
16. K: Vezetőként kezdtem, de most érdekelne a követés is. Hogyan adjam ezt be az ismerősöknek?
     V: (Ehhez a válaszhoz megkérdeztem az AllStar vezető/követő Phoenix Greyt, aki átment ezen és pártfogója a nem hagyományos szerepet táncolóknak.) Nem hagyományos szerepben elkezdeni táncolni nagyon örömteli élmény, de több munkával is jár. Néha a téged körülvevő közösség segíthet és átvehet a teherből, de még így is kell némi vastag bőr hozzá, hogy elfogadtasd magad, különösen, ha az első szerepváltók között vagy. Mindenképpen azt ajánlom, hogy előbb órákra menj, csak azután állj be buliban követőnek. Ezt a folyamatot segít elkezdeni, ha beszélsz róla másoknak, hogy meg szeretnél tanulni követni és hogy miért – a tanároddal megállapodtok, hogy támogatni fog ebben, természetes hangon megemlíted más vezetőknek, érdeklődsz a követőktől, hogy mik a tapasztalataik, stb. Az órák remek alkalmat adnak rá, hogy megértő partnereket találjon az ember: a párcsere miatt több vezetővel is találkozol, és nekik oda kell rád figyelniük. Itt lehetőségem van megjegyezni, melyik vezetők érzik magukat kényelmetlenül velem, melyek azok, akik a velem való tánc után másképp állnak a dologhoz, kiket nem izgat, és kik azok, akik barátságosan fogadnak (buliban őket fogom keresni elsősorban). Valószínűleg azok az órák tesznek leginkább próbára, amiken nincs kialakult rendje a párcserének. Könnyebb, ha a követők az egyik, a vezetők a másik oldalra sorakoznak, így mindenki láthatja, melyik szerepet választom. De ez nem mindig lesz így, néha kikerülhetetlenek a kínos pillanatok, amikor a tanár azt mondja: „találj magadnak egy partnert”, és a követők kapnának felém, nekem pedig magyarázkodnom kell és el kell utasítanom őket. Az ilyen helyzetek könnyebbé tételére javaslom, hogy kérd meg óra előtt egy vezető barátodat, hogy válasszon téged első partnerének. Vagy még jobb, ha direkt azt a nőt választod a teremben, aki épp vezetni tanulna! Az eseményeken felmérem a parkettet, keresve a `megértő vezetőket’: a női vezetők mindig azok, és nézem, kik azok a férfiak, akik épp más férfival táncolnak és jól érzik magukat. Amikor valakit felkérek, olyasmit mondok, hogy „Hé, megpróbálhatlak követni?” vagy „Követni tanulok, vezetnél?” Egyes közösségekben pólókon vagy kitűzővel lehet jelezni, milyen szerepet vállalsz: „Kérj fel KÖVETNI!”. Akár férfi, akár nő követővel táncolsz, figyeld meg a testtartásukat és hogy hová helyezik a testsúlyukat, és tedd hozzá a kutatási anyagodhoz, ami alapján meghatározod, milyen követővé akarsz válni.

    Dolgok, amiket tudnod kell, de nem fogsz rákérdezni

17. Biztonság
    Nehéz felmérni az erődet, ezért ehhez gyakorlásra van szükség, a gyakorláshoz pedig visszajelzés kell. Úgy válhatsz a legkönnyebben felelős és biztonságos vezetővé, ha gyakorlás közben visszajelzést kérsz. Túl sok nőt láttam már zúzódott kézzel és karral, amit olyan férfiaktól szereztek, akik nem tudják, hogyan kapcsolódjanak megfelelően, vagy egy pillanatnyi pánik hatására elfelejtik azt. Csak a koreográfiát táncolóknál lehet elnézni, hogy a partnerüktől sérülést szenvedjenek! A bulikon szerzett sérülések olyanok, mint a nemi betegségek. Senki sem akarja kitenni magát ennek az egészségügyi kockázatnak, ezeket legtöbbször úgy okozzák, hogy nem is tudnak róla, és az emberek általában nem konfrontálódnak az elkövetővel vagy nem fedik fel őket, ami pedig veszélyezteti a jövőbeni partnereit is. Szóval vizsgáltasd ki magad a tanároddal!
18. Az intim részeid
    A tánctéren azt látom és tapasztalom, hogy a srácok nem figyelnek oda, hová lengetik a kezeiket. Vigyázzatok, merre fityeg a kezetek zárt tartásban – az ágyékotoknak a közelében se legyen! Amikor zárt tartásban a partnereddel hajlított térdre ereszkedtek, vigyázz – ne támaszd a főnyereményed a követőd lábának! Amikor a csípődet mozgatod, tartsd észben, hogy oldalra nyugodtan, de hátrafelé csak akkor, ha nem kapcsolódsz a partnerhez. Medencével előrefelé pedig sosem szabad lökni.
19. A nő intim részei
    Ez világos, mint az egyszeregy, de le kell szögezni: a bikini zónákat kerüld el! Véletlen, alkalomszerű mell- és fenéksúrolás előfordulhat, és ezek megbocsáthatók bizonyos körülmények között, ha rögtön őszinte, gyors bocsánatkérés követi és továbbléptek. De nagy különbség van a mell súrolása és megfogása között. Ha az ujjaiddal ölelsz vagy markolsz, az hátborzongató. Az, hogy nem kapsz helyben egy nyaklevest, még nem jelenti azt, hogy ne lenne következménye. Valószínűleg a nő annyira meglepődött, hogy nem jutott eszébe, hogyan kezelhetné a helyzetet. De elfelejteni nem fogja az incidenst, és onnantól rossz hírnévre számíthatsz.
20. A táncosok intim szférája és az általános határok
    Ha új vagy a közegben, két fontos megállapítást már biztosan tettél: 1. olyan, mintha mindenki mindenkit ismerne, és 2. nagyon gyakori a testkontaktus. A táncos közösség egy kis világ, az emberek sokszor éveken vagy évtizedeken át a részesei, közben sokakkal összeismerkednek és -barátkoznak. Ennek az érintkezésen alapuló sportnak a fizikális természetéből és a kifejező művészeti águnk érzelmes természetéből fakadóan a táncosok intim szférája sokkal kisebb, mint egy nem-táncosé. Több az ölelés és az ölbe ülés (szexuális vonatkozás nélkül), a testtel való játék (mint az acro-jóga és az emberpiramis). A táncosok hozzászoktak az érintéshez, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hozzá szükség a beleegyezésükre. Esetleg láthatsz egy férfit odamenni egy nőhöz, akihez nem fűzik gyengéd szálak, hogy megmasszírozza a nyakát. De ez nem jelenti, hogy ezt te is akármelyik táncossal megteheted. Amit nem látsz, az a barátság, amit az idők folyamán felépítettek, és ami kialakította a bizalomnak azt a terét, ahol a nyakmasszázs elfogadott és jó néven veszik. A testi társas érintkezés továbbra is tudatosságot és körültekintést igényel.
     
21. Beleegyezés
    Remélhetőleg már észrevetted, hogy az utóbbi időben sokkal több szocio-politikai figyelmet kap a táncos közösségen belül a beleegyezés témája. Ugyan ez nagyon mély és bonyolult téma, és vannak más források, ahol több információt találsz, íme a végkövetkeztetés, a lényeg: a női táncosok öltözködése nem fejez ki sem érdeklődést, sem beleegyezést. Még ha azt is gondolod, hogy „simán megúsztad”, hogy a múltban azt tettél a nőkkel, amit akartál, ez mostanra elfogadhatatlanná vált. Nem elég „úgy értelmezni a jeleket”: egy rendes, kimondott „Igen” is kell. És még azután is, hogy zöld jelzést kaptál, oda kell figyelned a dolgok alakulására, ha netán sárgára vagy pirosra váltana. Egy italmeghívásba valakinek a hotelszobájába nem érthető bele az automatikus zöld jelzés. Verbális megerősítést kell kérned bármely intim dologhoz. A nem azt jelenti, NEM, az állj azt, hogy MOST. Csak az igen jelent igent. Mivel a témának most nagy a nyilvánossága, a tűrhetetlen viselkedést szóvá is teszik, és mindenki érezze magát felhatalmazva és bátorítva, hogy hallassa a hangját, ha és amikor kényelmetlenül érzi magát – ha esetleg nem közvetlenül az elkövető felé, akkor a táncrendezvény házigazdájának. Mindenki biztonságos táncos környezetet akar.Felelősségi nyilatkozat: Ezt a cikket a west coast swing közösségbeli férfiak számára írtam, akik jellemzően a hagyományos, vezető szerepben kezdenek. Próbáltam gender-érzékeny lenni, ahol lehetett, de néha megkülönböztettem a nemeket, amikor az adott téma sokkal inkább a férfi vezetőket érintette. Köszönöm, hogy nyitottan gondolkodsz és a cikket annak célja, a férfi táncosok okítása szempontjából értékeled.

————————————

Írta: Myles Monroe

Fordította: Csiki Róbert
(2017. október)