Swinghearts

email: http://juditmolnar.mj@gmail

———————

Miért táncol valaki hosszú éveken át?
Számomra mindig ad valami állandóságot és valami
újat is. Egy ajtó, amin ha belépek biztos, hogy boldogság fogad, kulcsa nincs és mindig
látótávolságra van tőlem.

Miért csak egy, vagy miért sok táncstílus?
Amit én látok, van, aki elsőre megtalálja valamelyikben, amire vágyik és van, akinek tovább kell keresnie az „igazit”.
Néptánc volt az első és úgy vélem az örök pillérem a táncos létben. Majdnem 8 évesen
kezdtem el táncolni és közel 15 évig roptam is rendszeresen. Ma már visszanézve
megértettem, hogy nem a „pörgős” szoknya és a „kopogós” cipő volt az igazi INDOK, hanem
a feszesség, pontosság, dinamika, a változatosság és nem legutolsó sorban a közösség. Az
évek múlásával taníthattam is minimanókat és egy ifjúsági csoportot is. Elköltöztem, de
sosem bírtam másik együttes tagjává válni már, ezért is ért „véget”, de a hagyományainknak
köszönhetően 5 évente, 4-5 hónapra újra az együttes tagja lehetek és színpadra is állhatunk
EGYÜTT!

A korszak lezárulta után viszont nagyon gyorsan jött a felismerés is. Az űr egyre csak
növekszik. Elindult a keresgélés A tánc után, szinte abszurd módon széles stíluspalettán.
2015-ben találkára invitált a west coast swing is. Mit találtam elsőre? Dinamika,
változatosság, közösség. Vajon ezt kerestem? 2016-ban, mikor az együtt táncoláson túl,
már bele akartam látni a technikákba és a finomságokba is, ezért már nem táncstílusok között,
hanem a tánciskolák között válogattam. Vagyis a válasz egyértelművé vált. Igen ezt kerestem!
Nagyon sok magyar és külföldi tanárnak és táncosnak (túl hosszú a lista, hogy
felsorolhassam) is rengeteg mindent köszönhetek, hogy általuk folyamatosan fejlődhettem
eddig is és továbbra is.

A west coast swing számomra egy olyan örömforrású övezet, aminek bármely pontját
bármelyikkel összeköthetem. Bármikor találhatok egy új utat is, amelyen olyan gyorsan
haladok, ahogy csak én akarok és bármikor rálelhetek egy újabb leágazásra is. Állandó,
végtelen és változó, egyik folytonosságát pedig pont a velem tartó, bolondozó útitársak adják.
Nem mindig ugyanazok és nem biztos, hogy azonos a tempónk, vagy ugyanazért indultunk
útnak, időnként csatlakoznak új kalandorok és találkozhatok újra és újra régi ismerősökkel is.
Az egyik bolondozó viszont nagy árat fizetett…mert útközben mellettem egy férj címet is
magára biggyeszthetett, nem csak a versenyeken a sorszámait…. Én magam nem versenyzek,
de mindenkit más doppingol a fejlődésre.

Egy iskolától és tanáraitól viszont egyszer sem tudtam elszakadni, most pedig még bizalmat is
szavaztak nekem azzal, hogy tanárként is részt vehetek a tánciskola mindennapjaiban – ez pedig a Swinghearts.

Ez alapján a bemutatkozás alapján mindenki azt gondolhatja, hogy én egy nagyon komoly és
elmélyült személyiség vagyok, majd találkoznak velem személyesen ééééés…. 😀