Úgy éreztem, ezt meg kell osztanom 🙂

Irina Puzanova Facebook posztja 2021. július 29.

“Úgy érzem, nem egyszerű visszatérni a táncparkettre várandósság és a lezárások után. Még akkor sem, ha őrülten hiányzik nekem. És azt is érzem, hogy a fellépésekhez visszatérni (mint a Pro show-k vagy a JnJ) meg egyenesen félelmetes! A tánctudás leginkább a gyakorlásról és a tudásról szól – és én a terhesség utolsó pillanatáig tanítottam és balettórákat is vettem. De a fellépés, az valami egészen más.

Azon gondolkodtam, hogy mit kéne először gyakorolnom, és ezért csináltam egy kis kutatást. Kíváncsi voltam, hogy az emberek miért élvezik azt, amikor másokat néznek táncolni. Itt vannak az eredmények, amik a ti válaszaitokon és üzeneteiteken alapulnak, és pár gondolatom, amit szeretnék megosztani veletek. Ez segíthet azoknak is, akik félnek a fellépéstől, és azoknak, akik előszeretettel hasonlítgatják magukat más táncosokhoz, és szenvednek az önkritikától.

Szóval – miért szeretik az emberek a top táncosok bemutatóit?

1. A legtöbb ember úgy tartja, hogy ez művészet. Szépség, elegancia, esztétika, amit élvezet nézni. A táncosok gyönyörűek. Úgy gondolom, nagyon sok múlik a technikán és a mozdulatok minőségén + az előadásmódon (erről kicsit később még lesz szó). De olyan vélemények is vannak, hogy a social dancing-ben (a bulikban) nincs elég szépség és esztétika. Vagyis hogyha nagyon szeretnéd élvezni az elképesztő minőségű mozdulatokat és a szépséget – akkor nézz inkább balettet vagy versenytáncot.
   .
2. A tánc mint inspiráció második helyezett lett a kutatásomban. A nagyszerű táncok irányt mutatnak, hogy merre mehetsz, motiválnak a táncolásra és a fejlődésre. Vagy demotiválnak? 🙂 A lényeg, hogy ne hasonlítsd magadat a táncosokhoz. Ne engedd, hogy a gondolat, hogy “én ezt sose fogom tudni megcsinálni”, felemésszen. Az inspiráció valami szuper absztrakt dolog. Különböző embereket különböző dolgok inspirálnak – legtöbbször valami olyasmi, ami a saját táncukból még hiányzik. Sose tudhatod, hogy ahogyan te táncolsz, az kire lesz hatással, hogy mi fog inspirálni. Engem általában a barátaim inspirálnak, akik teljesen másképp táncolnak, mint én. Különböző módszereket mutatnak nekem, hogy hogyan csináljam a dolgaimat, és ötleteket, hogy hogyan változtassam meg a táncomat és milyen irányba haladjak. Mindannyian emlékszünk, hogy a boldogság maga az út, nem a végeredmény, igaz? Élvezd hát ezt az utat és a millió lehetőséget, amit ez a tánc ad neked.
   .
3. A következő pont: a tánc mint show, amikor a táncosokkal emocionális kapcsolatod van. Nézzük az előadást, a párbeszédet, és úgy érezzük, hogy a részesei vagyunk. Mint egy színházban. És élvezzük. Táncosként sokszor gondoljuk úgy, hogy ez a prioritás, és az előadást tesszük az első helyre: “nagyon oda kell tennem magam, és valami királyt kell alkossak”. Hogy működik-e ez minden alkalommal? Nem. Mert a másik oldalon ott van az, hogy imádjuk a social dance-t mint kommunikációt, igazi emberek igazi érzéseivel. Mintha nem lenne közönség. Olyan, mint amikor szerelmeseket vagy barátokat nézel, ahogy a reptéren vagy a vasútállomáson találkoznak. Örülsz az örömüknek. Nehéz egy üres teremben gyakorolni a showt és az “érzelmi egyesülést a közönséggel”. És még nehezebb ellazulni és élvezni a pillanatot nézők előtt. Ez a professzionalizmus – megtalálni az egyensúlyt a performansz és a partnereddel szembeni őszinteség között.
   .
4. Természetesen vannak olyanok, akik a Pro show-kat nem az élvezetért nézik. Ők valami újat szeretnének tanulni. Szóval van egy oktatási momentum is – figurák, vagy a zenetáncolás egy érdekes módja. Néhány ötletet felhasználnak a saját táncukban, másokat –  a tanításban. Szóval itt a lényeg a tánctudás és a tánc sajátosságai. Ez is egy fajta inspiráció, de praktikusabb, mint a “motiváció és inspiráció a tánc folytatására”.
   .
5. És végezetül vannak azok, akik azért szeretik nézni, ahogy a top táncosok táncolnak, mert az egy kihívás, és kiváncsiak rá, hogy vajon teljesítik-e. Mint a “sorsolt partner, sorsolt zene – gyerünk srácok, mutassátok meg, mit tudtok!” Tulajdonképpen ezen dolgozunk az összes buliban, ugyanakkor mégis ez a legkiszámíthatatlanabb dolog. Sose azzal a gondolattal megyek a táncparkettre, hogy “oh, kihívás, be kell bizonyítanom, hogy képes vagyok rá!” Ha a tánc jól sikerül, szuper! Ha van pár hiba és félreértés – hát emberek vagyunk, nem igaz?
   .

Egyszóval ennek a “kutatásnak” a fő gondolata tök egyszerű és banális: nincs titkos kulcs a sikeres előadáshoz. Nem tudsz mindenki kedvében járni. Minden ember más, és más dolgokat keres, és ez fantasztikus. 

Hiszem, hogy több pozitív ember van ezen a világon, akik úgy tekintenek a táncra, hogy az tánc. Ne arra koncentrálj, hogy mit várnak el mások. Csináld, amit szeretsz csinálni, úgy, ahogy szereted csinálni. Minél jobban próbálkozol, annál többet veszítesz a tánc őszinteségéből. A tanítványaimnak azt szoktam mondani: ha ott vagy a rivaldafényben, az azt jelenti, hogy megérdemled, az már a te helyed. Ne másokra gondolj, ne kérdőjelezd meg, hogy tetszeni fogsz-e a közönségnek. Tetszeni fogsz!
Alig várom, hogy újra eventekre járjunk, hogy nézhessem a többieket táncolni és inspirálódjak! Ölelés!”

 

Ford: Coti (2021.július)