Sok nyugati kultúrában a hét főbűn szolgál a nem kívánatos tulajdonságok kifejezésére. Megmutatják azokat a szokásokat, amelyeknek könnyű áldozatul esni – ugyanakkor pusztítást végezhetnek a magán-, vagy a szakmai életünkben.

A táncban is megvannak a saját „bűneink”, amelyek szabotálhatják a táncos élményt. Néhányuk elsődlegesen interpeszonális probléma; a kapcsolatainkra és a hírnevünkre vannak hatással. Mások elsősorban személyesek; ezek a saját belső tapasztalásunkat érintik és örökre el is tántoríthatnak a tánctól.

Bujaság

A bujaságtáncos bűne szerint a tánc egyetlen célja szexuális utalásokat tenni. Ebbe a bűnbe esel, ha vándorolnak a kezeid, vagy ha a partneredet fogva tartják szexuálisan fűtött mozdulataid.

Szintén a bujaságbűnébe esel, ha valakit belekényszerítesz egy intim vagy részben intim helyzetbe annak ellenére, hogy ő ezt nem szeretné.

A bujaságbűne nagyon különbözik attól, amikor egy másik táncossal kapcsolatot kezdesz, vagy egy kölcsönös egyetértéssel összejöttök. A bujaságaz, amikor kihasználod a tánc lehetőségeit vagy a partnereidet azért, hogy szexuális kielégülést, vagy hatalmat szerezz – a másik fél beleegyezése nélkül.

Lustaság

A lustaság bűne azt jelenti, hogy nem vagy jelen a táncpartnereddel. Az ilyen táncosok nem hajlandók energiát vagy fáradságot áldozni az új vagy „nem kívánatos” partnerekre. Elnéznek a partnerük mellett, nem mosolyognak vagy „robotpilóta” üzemmódba kapcsolnak, amikor táncolnak.

Több oka is lehet annak, ha az ember a lustaság bűnébe esik. Például fáradtság vagy a kapcsolat hiánya a zenével. Azonban a lustaság valódi ára interperszonális.

A lustaság ahhoz vezethet, hogy a többi táncos udvariatlannak tekinti az illetőt, még akkor is, ha nem szándékosan az. Akik hajlamosak a lustaságra, azoknak inkább meg kellene várnia, amíg megfelelő energiát vagy motivációt éreznek egy jó tánchoz ahelyett, hogy kötelességérzetbőlelfogadnak minden felkérést.

Mohóság

A mohóság bűne túl sok táncot jelent. Igen, ez valóban egy fontos dolog.

Van néhány táncos, aki minden workshopra elmegy, minden táncot végigtáncol és minden szabadidejét tánccal kapcsolatos tevékenységekkel tölti. Nagyon gyakran ezek a táncosok teljes lángon égnek egy-két évig – míg kiégnek és soha nem látjuk őket újra. A tempó és a hangerő egyszerűen túl sok.

Olyan ez, mint a csokibolt. Minden finom – és egy csoki egy nap azt jelenti, hogy többet szeretnél. De ha minden áldott nap megeszel egy egész doboz csokoládét, végül utálni fogod azt a dolgot, amit egyébként szeretsz, és amit alig vársz.

A mohóság általános mintájától vannak eltérések, de nagyon ritkán. A kivételek gyakran tanárnak, DJ-nek, vagy más tánccal kapcsolatos szereplőnek állnak.

Ha hobbiként sokat szeretnél táncolni, tartsd frissen az élményeket. Ha úgy érzed, hogy kezdesz kiégni, akkor hagyj időt a megújulásra – mielőtt a szikra teljesen kialszik. Ápold az elméd, a tested és az életed.

Irigység

Az irigység féltékenységet jelent a többi táncossal kapcsolatban. Ez bármiben megnyilvánulhat, kezdve a másik táncos becsmérlésétől egészen a saját magad szidalmazásáig, hogy nem érsz fel a másik táncosig. Bár első pillantásra ez belső problémának tűnik, komoly hatása lehet a társas kapcsolataidra is.

Például néhány táncos irigy lesz egy személyre, aki több táncot, vagy figyelmet kap. Nagyon gyakran erre a személyre úgy néznek, mint egy „seggfejre”, vagy „boszorkára”, csak hogy legyen okuk az irigységre. És míg az irigység valódi oka a másik táncos által kapott ’előny’, ez negatív hozzáállást és előítéletet teremt.

Ez akkor is megtörténhet, ha  valakit egy olyan személy utasít vissza, akivel szívesen táncolna. Ha ez a partner mással táncol, akkor az abból eredő irigység, hogy nem te vagy a ’kiválasztott’ partner (amit ’igazságtalannak’ érezhetsz) hasonló nehezteléshez vezet.

Az irigység egy természetes érzés – és mindenkit elér egyszer. De kezelheted, ha megérted, miért alakulnak ki ezek az érzések. Majd fordítsd azokat az érzéseket valami építőbe – mint az önfejlesztés, vagy olyan dolgokba, amikkel kapcsolatban jó érzéseid támadnak.

Harag

A harag legjobban a workshopokon figyelhető meg, de a bulikon is előfordulhat. Ez akkor történik, amikor egy partner frusztráltnak érzi magát, vagy dühös lesz annyira, hogy az már befolyásolja a személyes kapcsolatait. Például a harag formája a frusztráció, vagy az erős rángatás, hogy a partner letáncolja az adott mozdulatot.

Észben kell tartani, hogy a harag nem mindig egy másik személyre irányul. Néha az emberek magukra mérgesek olyan dolgokért, amit hiányosságként vagy problémaként élnek mega táncukkal (vagy személyiségükkel) kapcsolatban. A saját magunkra irányított harag kevésbé tűnhet tolakodónak az elszenvedő számára, de általában a partnerére is hatással van.

Ha úgy érzed, hogy elhatalmasodik rajtad a frusztráció, akkor adj időt magadnak az ’újrakalibrálásra’, vagy változtass a lépésen vagy a tevékenységen, hogy megszüntesd a frusztrációt. Órákon el is mondhatod a partnerednek, hogyan érzed magad.

Büszkeség

A büszkeség bűnébe akkor esünk, ha azt hisszük, elértük a csúcsot. Ezt nagyon gyakran kíséri harag, ha a profiság megkérdőjeleződik.  Az ilyen személyt nagyon gyakran egoista táncosnak tartjuk.

Ha úgy érzed, hogy mindent megtanultál, akkor büszkeségtől szenvedsz. Kérlek, vedd le a páncélod és élvezd, hogy tanuló vagy! Légy nyitott arra, amit még meg kell tanulnod. Megígérem, nem fogsz tőle idiótának tűnni. Valójában azok az emberek keltik a legjobb benyomást, akik beismerik, hogy még nem tudnak mindent.

A büszkeség másik típusa, amikor azt hiszed, hogy a többiek ’felett’ állsz. Az ilyen táncosok azt éreztetik a kezdőkkel, hogy gyengék, vagy úgy kezelik a csupán buliban táncolókat, mint nem kívánatos szemetet. De az üzenet ugyanaz: Én jobb vagyok nálad. Még ha ezt nem is mondja ki az illető, a testbeszéde és a hozzáállása elárulja.

Ha úgy érzed, hajlamos vagy erre, akkor lépj egyet hátra és elemezd a helyzetet. Mit veszítesz, ha értékeled a kezdőket is? Mit veszítesz, ha újat tanulsz?

Kapzsiság

Akkor vagyunk kapzsik a táncban, ha úgy gondoljuk, jogunk van bizonyos dolgokhoz, de nem adunk értük cserébe semmit. Vagyis amikor jó táncokra számítunk a profikkal, de nem akarunk időt tölteni azzal, hogy a kevésbé tapasztalt táncosokat segítsük. Vagy amikor arra számítunk, hogy ingyen, vagy nagyon kedvezményesen megkapunk szolgáltatásokat a semmiért cserébe. Vagy amikor a társaságban elvárjuk, hogy kielégítsék az igényeinket, de soha nem adunk vissza cserébe semmit.

Ezek nem azok az emberek, akik önként adnak vissza. Ezek az emberek egyszerűen csak elvesznek. Kedvezményt akarnak a rendezvényekre – de nem önkénteskednek. Minden nagy táncossal táncolni akarnak – de nem akarják segíteni és inspirálni a kezdőket.

Ezek az emberek komoly hatással lehetnek a közösségre. Például ha egy helyi esemény épp csak kifizetődő, néhány ilyen táncos, akik csak besurrannak, azt eredményezhetik, hogy az a rendezvény bezárjon. És amikor az órákról vagy eseményekről van szó, akkor azok miatt, akik folyamatosan ingyen dolgokat kérnek, de nem segítenek, a szervezők és a profik értéktelennek érezhetik magukat.

Ha szeretnél egy nagyszerű közösséget, akkor készülj fel arra, hogy abba vissza is kell forgatni. Készülj fel arra, hogy segítsd a kezdőket. Készülj fel arra, hogy vagy fizetsz a szolgáltatásokért, amiket szeretsz, vagy vállalod, hogy más módon támogatod, segíted őket. De próbálj meg nem csak elvenni attól a társaságtól, amelyet szeretsz.

**********************

Fordította: Antalné Mészáros Bernadett

http://www.danceplace.com/grapevine/the-7-deadly-dancer-sins/